Noé bárkája:
Noé nagyon szerette Istent és azt tette, ami tetszik Istennek. A körülötte élő emberek viszont nem szerették Istent és egyáltalán nem úgy viselkedtek, hogy az Isten tetszésére lett volna, nagyon gonoszak és erőszakosak voltak. Isten ezt megelégelte és megmondta Noénak, hogy építsen egy nagy bárkát és vigyen be minden élőlényből kettőt-kettőt, egy hímet és egy nőstényt, valamint a feleségét, fiait és azok feleségeit. Mikor elkészült, Isten bezárta a bárka ajtaját, onnan már se ki nem lehetett jönni, se be nem lehetett menni. Mivel senki sem hallgatott Noéra, sőt nagyon bolondnak tartották, hogy egy ekkora bárkát épít, így ők mind kívül maradtak. 40 nap és 40 éjjel esett az eső, az egész földön elpusztította ez az özönvíz az összes embert és állatot, csak azok maradtak meg, akik a bárkán belül voltak.
Noé és a szivárvány:
Amikor elállt az eső a bárka megfeneklett az Ararát-hegységben, de még 150 napig kellett arra várni, hogy a víz felszáradjon. Noé ezután a bárkából először egy hollót küldött ki, de az visszatért, tehát nem talált még szárazföldet. Másodszor egy galambot, de még az is visszatért. Harmadszorra szintén egy galambot küldött ki, de az már egy leszakított olajfalevéllel tért vissza, mikor ezt a galambot másodszor küldte ki, már vissza se tért, tehát megszáradt a föld színe. Noé ekkor kiszállhatott a bárkából családtagjaival és az állatokkal együtt. Mindenki nagyon örült és nagyon hálásak voltak Istennek, hogy megmenekülhettek, ezért Noé áldozatot mutatott be Istennek, állatokat áldozott fel, hogy ezzel is kimutassa, hogy mennyire szereti Istent. Nekünk már nem kell sem állatokat feláldoznunk, sem semmi mást, egyedüli teendőnk, hogy higgyünk Jézusban és kövessük Őt.
Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|