Mondókák
Erdő szélén
Az alábbi mondóka – de énekelni is lehet – figyelemelterelésnek is kiváló, ha nyűgösebb a baba, ugyanis miközben mondod a szöveget, a kezeddel mintegy a levegőbe rajzolod a történetet, így garantáltad rád fog figyelni.
Erdő szélén házikó, (házikót rajzolsz a kezeddel)
ablakában nagyapó. (mutatod, mintha kinézne az ablakon az öreg)
Lám, egy nyuszi ott robog, (kezeddel a nyuszi futását imitálod)
az ajtaján bekopog. (kopogsz)
Kérlek, segíts énrajtam,(két tenyeredet összeteszed, majd az arcod egyik, illetve másik oldalához teszed felváltva)
a vadász a nyomomban. (puskát formálsz a kezedből)
Gyere, nyuszi, sose félj, (hívogató mozdulatot teszel a kezeddel)
megleszünk itt kettecskén! (tapsolsz, majd magadhoz öleled a babát)
Cini, cini muzsika
A kisbabát a térdedre ülteted, az első két sornál lovacskáztatod, majd az aktuális irányokba döntöd- nagyobbaknál az irányok megtanulásához is segítségedre lehet ez a kedves kis mondóka, melyet szintén lehet énekelni is.
Cini, cini muzsika,
táncol a kis Zsuzsika, (a kisbabád nevét helyettesíted be)
jobbra dűl,
meg balra dűl,
tücsök koma hegedül.
Ez elment vadászni
Talán nincs is olyan gyerek, aki ne hallotta volna az alábbi mondókát, a te kisbabád is imádni fogja. A kicsi Hüvelykujjától haladj a kisujja felé úgy, hogy az egyes soroknál finoman szorongasd meg az ujjacskáját. A végén meg is csikizheted.
Ez elment vadászni,
ez meglőtte,
ez hazavitte,
ez megsütötte,
és ez az icike-picike mind megette!
Fújja a szél a fákat
Ezzel a kedves mondókával a végtagok mozgatása közötti finom különbségeket tudatosíthatod a kisbabában.
Fújja a szél a fákat, (lengeted a baba két karját)
letöri az ágat, reccs! (leengeded a kezét)
Lehullott egy falevél, (magas tartásból lassan leengeded a kezét),
szelek szárnyán útra kél. (a kezével imitálod a szálló levelet)
Hegyen, völgyön át repül, (a két karját körbe forgatod)
ha elfárad, lecsücsül. (a két karját gyorsan engeded le)
Csip-csip csóka
A baba kézfején óvatosan hőzd össze mutató- és hüvelykujjaddal a bőrt, ha tudod, mindkét kezén. Ha már nagyobbacska, kérheted, hogy ő is tegye ugyanezt a tiéddel, így kezeitek felváltva lehetnek egymáson a mondóka közben.
Csip-csip csóka,
vak varjúcska.
Komámasszony kéreti a szekerét,
nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta.
Hess, le tyúkok, hess, hess, hess!
Hinta-palinta
Hintázás közbeni klasszikus.
Hinta-palinta,
régi dunna,
kis katona,
ugorj a Dunába, zsupsz!
Gyí paci, paripa
Az alábbi versikét térden vagy háton való lovacskázáshoz ajánljuk.
Gyí paci, paripa,
nem messze van Kanizsa,
odaérünk délre,
libapecsenyére.
Zsip-zsup
Mondogasd ezt a kis egyszerű mondókát, miközben kisbabádat a karodra fektetve hintáztatod, lóbálod, a zsupszra tedd le, biztosan élvezni fogja.
Zsip-zsup,
kender zsup.
Ha megázik,
kidobjuk.
Zsupsz.
Gyerekek, gyerekek
Tapsoljatok közösen az alábbi mondóka ritmusára.
Gyerekek, gyerekek
szeretik a perecet,
sósat, sósat,
jó ropogósat.
Aki vesz, annak lesz,
aki nem vesz, éhes lesz.
Szeptember,ber,ber,ber
gyümölcsöt hoz,jó ember!
Elmúlt a nyár,itt az ősz,
szőlőt őriz már a csősz.
Október,ber,ber,ber,
fázik benne az ember.
Szőlőt csipked a dere,
édes legyen szüretre.
Hull a dér,hull a dér,
daru,gólya útra kél.
Költöznek a melegre,
visszatérnek jővőre.
November, -ber,-ber,ber
morcos,borús vén ember.
November,-ber,-ber,-ber
közeleg a hóember.
Esik eső,fúj a szél,
nemsokára itt a tél.
Ha beköszönt,havat hozzon,
hogy avetés ne vacogjon.
Boci, boci, megfázott
Boci, boci, megfázott,
Varrtam neki nadrágot,
Nem akarta felvenni,
Ágyba kellett fektetni.
|
|
|
|
Boci, boci, tarka,
Boci, boci, tarka,
Se füle, se farka.
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni!
|
Cifra palota, zöld az ablaka
Cifra palota, zöld az ablaka,
Gyereki, te tubarózsa,
Vár a viola!
Csigabiga, gyere ki
Csigabiga, gyere ki,
ég a házad ideki.
Kapsz tejet, vajat,
Holnapra is marad.
Ec-pec kimehetsz
Ec-pec kimehetsz
Holnapután bejöhetsz
Cérnára cinegére
Ugorj cica az egérre
Fuss
|
|
|
|
Ég a gyertya
Ég a gyertya ég
Sok kis gyertya ég
Jaj, de szép a karácsonyfa
Égjen soká még! |
|
|
|
Ég a gyertya, ég
Ég a gyertya, ég,
El ne aludjék,
Aki lángot látni akar,
Mind leguggoljék!
|
|
|
|
Egy - megérett a meggy
Egy – megérett a meggy,
Kettõ – csipkebokor vesszõ,
Három – te vagy az én párom,
Négy – te kis leány hová mégy,
Öt – érik a tök,
Hat – hasad a pad,
Hét – zsemlét süt a pék,
Nyolc – üres a polc,
Kilenc – kis Ferenc,
Tíz – tiszta víz,
Ha nem tiszta, vidd vissza,
Majd a cica megissza. |
|
|
|
Egy, kettő, három, négy
Egy, kettõ, három, négy,
Te kis legény hová mégy?
Nem megyek én messzire,
Csak a falu végire. |
|
|
|
Egy, kettő, három, négy
Egy, kettő, három, négy,
Mély lélegzetet végy,
Rajta, pajtás, helyben futás,
Utána a terpeszállás.
|
|
|
Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet
Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet,
sósat, sósat, jó ropogósat!
Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz, éhes lesz.
Háp, háp, háp
Háp, háp, háp,
Jönnek a kacsák.
Jaj, de éhes, jaj, de szomjas
Ez a társaság!
Hétfőn hentereg
Hétfőn hentereg
Kedden kecmereg
Szerdán szendereg
Csütörtökön csak csücsül
Pénteken párnára dűl
Szombaton szundít szorgosan
Vasárnap horkol hangosan.
|
|
|
|
Hinta, palinta
Hinta, palinta
Régi dunna kiskatona
ugorj a Tiszába
zsupsz! |
Ágh István: Virágosat álmodtam
Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó-
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.
Vass-Várkonyi: Piros rózsa, fehér rózsa
Piros rózsa, fehér rózsa
egy csokorba összefogva,
karjaimban alig fér el,
alig győzöm öleléssel.
Vedd el tőlem, édesanyám,
harmat csillag bársony szirmán.
Nap csókolta, szél ringatta,
kicsi lányod szívből adja.
Létay Lajos: Édesanyámnak
Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném.
Ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék hangján.
Ami csak szép s jó volna,
édesanyámnak adnám.
Weöres Sándor: Buba éneke
Ó ha cinke volnék,
útra kelnék, hömpölygő sugárban
énekelnék -
minden este
morzsára, búzára
visszaszállnék
anyám ablakára.
Ó ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék -
nyári éjen
fehér holdsütésban
elcsitulnék
jó anyám ölében.
Ó ha csillag volnék,
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem -
jaj, de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
mindig sírdogálnék.
Pákolitz István: Anyámnak
Hogyha virág lennék,
ölelnék jó illattal;
Hogyha madár lennék,
dicsérnélek zengő dallal;
hogyha mennybolt lennék,
aranynappal, ezüstholddal,
beragyognám életedet csillagokkal.
Virág vagyok: ékes
piros szirmú, gyönge rózsaág;
madár vagyok: fényes
dalt fütyülő csöpp rigócskád;
eged is: szépséges
aranynappal, ezüstholddal,
beragyogom életedet csillagokkal.
Iványi Mária: Nagyanyónak
Halkan, puhán
Szirom pereg
Simogatja
Öreg kezed.
Piros szegfű
Halvány rózsa
Téged köszönt
Nagyanyóka.
Tordon Ákos: Anyák napi mondóka
Anyukám, anyukám, találd ki,
Hogy az én nagy kincsem ugyan ki?
Ki más is lehetne, ha nem te.
Ültess hát, gyorsan az öledbe.
Ágh István: Virágosat álmodtam
Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó-
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.
Vass-Várkonyi: Piros rózsa, fehér rózsa
Piros rózsa, fehér rózsa
egy csokorba összefogva,
karjaimban alig fér el,
alig győzöm öleléssel.
Vedd el tőlem, édesanyám,
harmat csillag bársony szirmán.
Nap csókolta, szél ringatta,
kicsi lányod szívből adja.
Létay Lajos: Édesanyámnak
Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném.
Ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék hangján.
Ami csak szép s jó volna,
édesanyámnak adnám.
Weöres Sándor: Buba éneke
Ó ha cinke volnék,
útra kelnék, hömpölygő sugárban
énekelnék -
minden este
morzsára, búzára
visszaszállnék
anyám ablakára.
Ó ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék -
nyári éjen
fehér holdsütésban
elcsitulnék
jó anyám ölében.
Ó ha csillag volnék,
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem -
jaj, de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
mindig sírdogálnék.
Pákolitz István: Anyámnak
Hogyha virág lennék,
ölelnék jó illattal;
Hogyha madár lennék,
dicsérnélek zengő dallal;
hogyha mennybolt lennék,
aranynappal, ezüstholddal,
beragyognám életedet csillagokkal.
Virág vagyok: ékes
piros szirmú, gyönge rózsaág;
madár vagyok: fényes
dalt fütyülő csöpp rigócskád;
eged is: szépséges
aranynappal, ezüstholddal,
beragyogom életedet csillagokkal.
Iványi Mária: Nagyanyónak
Halkan, puhán
Szirom pereg
Simogatja
Öreg kezed.
Piros szegfű
Halvány rózsa
Téged köszönt
Nagyanyóka.
Tordon Ákos: Anyák napi mondóka
Anyukám, anyukám, találd ki,
Hogy az én nagy kincsem ugyan ki?
Ki más is lehetne, ha nem te.
Ültess hát, gyorsan az öledbe.
Anyu
Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
Ha a kávé keserű,
ha a mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy Anyu!
Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba kerül,
csak egy kiáltásba.
Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.
"Anyu! Anyu! Anyu!"
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van,
egy ilyen kis gyerekkel.
"Anyu! Anyu! Anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged,
angyali szelídséged,
odabújni hozzád,
és megölelni téged.
*****
|
Bevonulási dal: Már megjöttünk ez helyre...
Már megjöttünk ez helyre, anyánk köszöntésére.
Anyánk, légy reménységbe, köszöntünk egészségbe.
Gyöngyharmatos hajnalba, kivirult a hajnalka,
Szép kivirult hajnalkák, köszöntsétek jó Anyát.
Vers: Nadányi Zoltán: Anyu
Judith: Tudok egy varásszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
Stefan Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiálltok,
csak annyit, hogy: Anyu!
Viki Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba kerül,
csak egy kiáltásba.
Dorian Keserűből édes,
rosszból csudajó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csudaszó ez.
Bernhard Anyu! anyu! anyu!
hangzik este-reggel
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.
Marianna Anyu! anyu! anyu!
most is kiabálom.
Most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
Georgina Csak látni akarlak,
anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.
Adrián Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.
Dal: Az árgyélus kismadár
Az árgyélus kismadár nem száll minden ágra,
Èn sem fekszem mindenkor szép paplanos ágyba.
Szállj le, szállj le, gyönge kis madárka,
Szánj meg, bánj meg gyönge kis madárka!
Az én kedves vacsorám csak egy piros alma,
Az én vetett nyoszolyám csak egy marék szalma.
Szállj le, szállj le, gyönge kis madárka,
Szánj meg, bánj meg gyönge kis madárka!
Vers: Édesanya becéz engem
Viki Ìgy nevez, így becéz
Èdesanya engem:
Minden gyermek mond egy szót:
Csillagom
Cicám
Ginám
Kisszívem
Èdesem
Napocskám
Katicabogaram
Èletem
Kicsikém
Szememfénye
Drága, kicsi lelkem!
Bogárkám
Violám
Harmatos virágom!
Judith Vannak-e szebb szavak
Ezen a világon?
Töröm a fejem,
Hátha lelek mégis.
Miért ne tudnám becézgetni
Èdesanyát én is:
Minden gyermek mond egy szót:
Anyu
Mama
Mami...
Vers: Donkó László: Édesanyám
Àgnes Èdesanyám tulipánfa,
édes-kedves minden ága.
Egyik ága édes lelke
hogyha sírnék, átölelne,
Julia Másik ága kedves karja,
lázas testem betakarja.
Èdesanyám, tulipánfa,
engem ölel minden ága!
Dal: Serkenj fel!
Serkenj fel, kegyes nép, Mosolyog az hajnal,
Arany szál tollakkal Repdes, mint egy angyal.
Ingó bingó zöld fűszál Szépen felöltöztik,
Liliom, rózsával, Meg is törülközik.
Amennyi fűszál van A tarka mezőbe
Annyi áldás szálljon Jó anyánk fejére.
Vers: Dsida Jenő: Hálaadás
Christián Köszönöm, Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Èrtem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Lea Àldott teste, lelke csak érettem fárad,
köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Alexandra Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
David Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
-itt e földön senki sem szerethet jobban!-
Köszönöm, a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Virág Àldd meg édesanyám járását-kelését,
Àldd meg könnyhullását, áldd meg szenvedését!
Àldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Àldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Florian Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!
Vers: Édesanyámnak
Mindenki együtt mondja fel a verset:
Virágot kerestem,
pirosat, fehéret,
bokrétába kötöm, s oda adom néked.
Nem is kívánok én
érette egyebet,
csak hogy édesanyám,
ölelj meg csókolj meg!
Virágok odaadása az Édesanyáknak/Édesapáknak.
Dal: Orgona ága...
Orgona ága, barackfa virága.
Öltözzetek új ruhába,
anyáknapja hajnalára, illatosan.
Zúgja az erdő, susogja a szellő,
Üzenik az ágak, lombok:
Légy te mindig nagyon boldog
Èdesanyám!
Eddig van a müsor!!!
*****
Anya ujjai
Amikor még kisrügy voltam,
Este anyához hajoltam,
S mondtam: Anya ne varrj már ma,
Fektess ágyba.
Mint virág, nyílt tíz ujja,
Suhant lágyan homlokomra:
Volt eggyem: simogatás,
Kettem : borogatás,
Hármam: szelídség,
Négyem. Játék,
Ötöm: mese,
Hatom: béke,
Hetem: csibepuhaság,
Nyolcam: almafavirág,
Kilencem: bársony,
Tízem: nyugodt álom.
*****
Bogja tetején áll (egy) gólya,
Korom fekete szárnya tolla,
Apró a sása, hosszú a szárnya.
Kis kacsa fürdik fekete tóba.
*****
Én kicsike vagyok,
nagyot nem mondhatok .
Szüleim kertjében
most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni,
mint pünkösdi rózsa,
De ki nem nyílhatok,
csak úgy illatozok.
*****
Este jó, este jó,
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.
Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül,
bogárkarika forog
a lámpa körül.
A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár,
mégse szomorú.
Lassú tánc, lassú tánc,
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.
De az ágy meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.
Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyű vagyok…
Ki emel, ki emel,
ringat engemet?
Kinyitnám én a szemem,
de már nem lehet…
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.
*****
Május, május,
az idő csodaszép
Nézd csak, nézd csak,
fenn az ég csupa kék!
Menjünk együtt,
gyere hát szaporán .
Nótánk fújja a fiú,
meg a lány!
*****
Mély kútba tekintek, arany szálat szakítok.
Benne látom testvérkémet,
Bíborba bársonyba, gyöngyös koszorúba.
*****
Weöres Sándor: Buba éneke
Ó ha cinke volnék,
Útra kelnék,
Hömpölygõ sugárban
Énekelnék-
Minden este
Morzsára, buzára
Visszaszállnék
Anyám ablakára.
Ó ha szellõ volnék,
Mindig fújnék,
Minden bõ kabátba
Belebújnék -
Nyári éjen,
Fehér holdsütésben
Elcsitulnék
Jó anyám ölében.
Ó ha csillag volnék
Kerek égen,
Csorogna a földre
Sárga fényem-
Jaj, de onnan
Vissza sose járnék,
Anyám nélkül
Mindig sírdogálnék.
*****
Ágh István: Virágosat álmodtam
Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétol
napnyugtáig ragyogtál.
*****
Kuczka Péter: Anyám keze
Az én kezem még fehér,
mint a kenyér béle,
mind a kettõ belefér,
Anyám tenyerébe.
Barna az õ tenyere,
mint a kenyér héja,
puhán simogat vele,
arcom simogatja.
Este, ha a lámpa ég,
s mégsem látja senki,
barna, jóságos kezét,
kötényébe ejti.
Szeme nagyon messze néz
és a lámpa fénye,
mint az édes, sárga méz,
csorog szép kezére.
*****
Vass-Várkonyi: Piros rózsa, fehér rózsa
Piros rózsa, fehér rózsa
egy csokorba összefogva,
karjaimban alig fér el,
alig gyõzöm öleléssel.
Vedd el tõlem, édesanyám,
harmat csillag bársony szirmán.
Nap csókolta, szél ringatta,
kicsi lányod szívbõl adja. felfel
*****
Létay Lajos: Édesanyámnak
Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném.
Ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék hangján.
Ami csak szép s jó volna,
édesanyámnak adnám.
*****
Beney Zsuzsa: Anya dúdolja
Azt kérdezed tõlem
hogyan vártalak?
Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jön az alkonyat,
mint ha szellõ jelzi
a förgeteget-
ezer pici jelbõl
tudtam jöttödet.
Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap illatát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret-
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.
Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget-
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.
*****
Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél
Velem voltál örömömben,
velem voltál bajban,
velem voltál, ha sírtam,
velem, ha kacagtam.
Meséltél és meséltél
igazakat, szépet,
kívántam, hogy a meséd
sose érjen véget.
Mit adtam én cserébe?
Te azt sose kérted,
de talán a két szemem
elárulta néked.
*****
Fecske Csaba: A nagymamánál
A nagymamánál jó,
csak ott jó igazán.
A nagymamának sok keze van,
de ez igaz ám!
Egyik kezével fõz,
a másikkal mosogat,
a harmadikkal fejemen
egy dudort borogat.
A nagymamánál jó,
mert ott van nagyapa,
aki a mezőről tücsökszavú
estét hoz haza.
*****
Készült:2021.12.05.
Copyright © 2005-2022 Virág Design( jegvirag.gportal.hu )
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Archívum
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
ca raakadtam erre az oldalra es tanulsagos volna sok embernek ,irorszagban dolgozom szlovakiabol vagyok s elvalt vagyok ,es ha hazamegyek a 7 eves lanyomnak Viktorianak az oldalrol sokat olvasok iletve estenkent mart olvasok neki belole verseket ,talalos kerdeseket .st Szepez Ugyes CA Tibor
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Szia
Köszönöm
Virág